background image
73
A MAgyAr reforMátus egyház lApjA
» Kálvincsillag
H atár taL an Szere t e t
az üresen álló nagyharsányi, vagy az
ifjúsági szállássá alakított kistótfalui pa-
rókiára is menekült családok.
­ Egy-két hétre, gondoltuk elször,
aztán hat évig maradtak ­ emlékezik
vissza Bóka András, az egyházmegye
akkori esperese.
­ Volt olyan idszak, amikor tízezer
embert szállásoltunk el a háromezer-
ötszáz fs kisvárosunkban ­ jellemzi
az akkori helyzetet Bereczky Ildikó is, a
híres baranyai üdülhely, Harkány lelki-
pásztora.
A baj tehát a reformátusok között is
felélénkítette a határon átnyúló kapcso-
latokat. Ezért is volt fájdalmas mindenki
számára, hogy a háborút követen a
Horvátországi Református Keresztyén
Egyházat bels ellentétek szaggatták
szét. Az elmúlt b egy évtizedben kí-
vülrl többször is kezdeményezték a
maroknyi közösségek egyesítését, ez
egyelre nem járt sikerrel. Elrelépés
az ügyben ugyanakkor, hogy hat év
után, 2011 tavaszán a horvátorszá-
gi reformátusság többségét tömörít
Horvátországi Református Keresztyén
Kálvini Egyház új vezetést választott,
amely a Generális Konventtel is felvette
a kapcsolatot. St vezeti többször is
kifejezték: szándékukban áll mielbb
csatlakozni a Magyar Református Egy-
házhoz. Utóbbi ugyanakkor továbbra is
kiköti: a baranyai és szlavóniai reformá-
tusok csak egy egyházként lehetnek
része az egységnek.
mégis él KaPcsolatoK
Bár a hivatalos együttmködés a sza-
kadás miatt az elbb említett 2011-es
zsinatig szünetelt, st ahogy Peterdi Dá-
nieltl, a magyarországi Baranya espe-
resétl megtudjuk, formálisan egyház-
megyei szinten máig sem éledtek újjá,
az emberi, de még a gyülekezeti kap-
csolatokat sem lehetett megszüntetni.
­ Folyamatos volt a gyülekezeti kap-
csolattartás, hisz a lelkipásztorokkal,
függetlenül attól, hogy k melyik hor-
vátországi református egyházba sza-
kadtak, mi személyesen jó viszonyt
ápoltunk. Nem is beszélve az egyház-
tagokról ­ mondja Bereczky Örs ko-
vácshidai lelkész, aki tavaly nyáron
például biciklitúrát szervezett Dél-Bara-
nyába több gyülekezet fiatalja számára.
Peterdi Dániel szerint sem szabad
lemondani a háború idején kialakult
jó emberi-családi kapcsolatokról. Már
csak azért sem, mert szép dolog az,
ha egy baranyai református ember Er-
délyt, a Felvidéket vagy Kárpátalját jár-
ja, de nem feledheti, hogy elssorban
a hozzá legközelebb élkért tartozik
felelsséggel. Az esperes reméli, hogy
mielbb rendezik a horvátországi gyü-
lekezetek az egymáshoz való viszonyu-
kat, és akkor annak sem lesz akadálya,
hogy a két baranyai egyházmegye hiva-
talosan is újjáéleszthesse kapcsolatait.
Mert ahogy Bereczky Ildikó hozzáteszi:
­ Nekünk is szükségünk van rájuk.
Tanulhatunk tlük, hiszen az ottani kö-
zösségek nálunk is mélyebben hordoz-
zák magukban a reformáció örökségét.
Kiss sándor
újságíró
(Reformátusok Lapja
­ Budapest)
a csúzai református templom