background image
65
A MAGyAR REFORMáTUS EGyHáZ LAPJA
» kálvincsillag
ságok és nemzetek és nyelvek." (Jel 17,1)
Az attribútumok: (korona) ,,Öltözött va-
la az asszony bíborba, skarlátba, meg-
ékesített vala arannyal és drágakvel
és gyöngyökkel és kezében arany po-
hár vala." (Jel 17,4) Egyik kezében a tr,
másikban a kard a ketts halálra figyel-
meztet. A templomi szirénábrázolások
nagy száma mutatja, hogy sokféle iro-
dalmi, egyházi, kulturális forrás állhat
egy-egy szimbólum templomi meg-
fogalmazása mögött is. Talán a nép-
rajzkutatás módszertana segít ebbl a
nagy jelentéshalmazból kiválasztani az
egykori lehetséges lokális jelentést.
sZacsVay éVa
etnográfus, ny. fmuzeológus
(Néprajzi Múzeum ­ Budapest)
könyvbl vette át az evangélikus Umling
Lrinc festmester a képes verseket, de
egy érmihályfalvi úrasztalterítre hímzett
vers (1. kép) is ebbl a mbl származik.
A szilágylompérti templommennyezet
,,Szerentse Aszonya" (3. kép) egy 18.
századi jóslókönyvbl átvett ábra, amely
Arany Jánosnak is kedves olvasmánya
volt, igazolja az irodalmi, nyomtatott
elzményeket. E szövegek és képek
újraértelmezett szimbolikák, allegóriák,
szentenciák sajátos vallási, felekezeti és
szellemtörténeti mikrokultúrák üzenetei.
Parajdi Illés János szirénábráját (2.
kép) a tancsi templom mennyezetén
(1676) szöveg értelmezi. A ,,babiloni
paráznát" nemcsak annak általános
bujaság jelentésével alkalmazta, ha-
nem összekapcsolta a bibliai szöveg
szó szerinti jelentésével: ,,a parázna sok
vizeken ül, [...] a vizek amelyeket láttál
ahol a parázna ül, népek azok és soka-
Szimbólumok, tanítások a festett templomi díszítményeken
reforM át or i örök Ségünk
Balassa M. Iván a templomi feliratok
alapján kimutatta, hogy a mennyezet
középtájára, kitüntetett helyre elhelye-
zett igék az imádságok meghallgatásá-
ra vonatkoznak. A karzatokon, amely a
fiatal legények helye, az ifjúságra vonat-
kozó igeszakaszt választottak, a szó-
székre a prédikátorra, az igehirdetésre
vonatkozó igét tesznek (Balassa M.,
1995). Ez arra utalhat, hogy a felirato-
zásnak az adott korszakban kialakult
valamiféle hagyományos rendje. A ba-
rokk kor nyelvi (prédikáció és ima) és
képi anyaga egyszerre van jelen mint
tanítás és bölcselet, mint (lelki) építés,
épülés, ahogyan a nyomtatott kegyes-
ségi mvekben vagy a tárgyakon is.
Luther és kora új képhasználatot jelent
(Orschler Judit, 1997­1998). A reformá-
tus kalotaszegi templomokban az evan-
gélikus­református közös használatú,
Liliomok völgye cím pietista kegyes
2.
3.
4.
5.