background image
64
kálvincsillag
»
A MAGyAR REFORMáTUS EGyHáZ LAPJA
Szimbólumok, tanítások a festett templomi díszítményeken
reforMátori
örökSégünk
,,tiszta szívet teremts bennem, istenem,
és az ers lelket újítsd meg bennem."
(zsolt 51,12)
reforM át or i örök Ségünk
a közelmúlt mvészettörténeti írásaiban árnyaltabb megfogalmazásokat is ol-
vashattunk a protestáns képtilalommal kapcsolatosan. a templomok átvételét
fokozatosság jellemezte. eleinte a templomok freskói mellé illesztettek kere-
tezett feliratokat és szerény növényi ornamentikát. a vakolatrétegek feltárásai
mutatták meg a falak reformáció korabeli állapotát, a virágdíszes, keretezett
szövegeket, ábrákat és emblémákat. a díszítés már a 17. századtól kiterjed a
templomi berendezésekre is, a szószék, a papi szék, a padok, a karzatok is
feliratokkal és virágornamentikával díszesek (4., 5. kép): ,,ekkor bontakozik ki
és válik uralkodóvá a magyar falusi egyházak népmvészeti jellege, amely...
meghatározó jelentség a 18. század végéig".
(marosi ern, 1975)
A protestáns mvészet dekoratív és igehirdet mvészet, az igei ábrázolást az egy-
házi mvészetbl, különösképp az ókeresztyén szimbolikus és ikonografikus áb-
rázolásokból és a biblia pauperumból meríti (Gyimessy Károly, 1944). A reformáció
valójában a képrl a hangra tér át mint a tanokat közvetít érzelmi, érzéki eszközre,
a feliratok tehát a hangzó szöveget idézik fel. A szakrális kommunikáció hordozója
a hang, a szó (Fabiny Tibor, 1996). Ördögzés esetén ,,a bibliai igéket, amelyek
különösen alkalmasak a meggyötört emberbl az ördög kizésére, a gyülekezet
folyamatosan mondja, és leírva adják az áldozat kezébe..." (Samorjai János, 1636)
,,Az imákat papírra írva a panaszosnál hagyva, a falra feltéve, végül az ördög elhagy-
ta a házat" ­ írta Bornemisza Péter (1575­1579). A falra, a bejárathoz és az ablakok
mellé elhelyezett igék a szent tér tisztaságát biztosították.
1.