background image
55
A MAgyAr reforMátus egyház lApjA
» Kálvincsillag
­ Ha az elmúlt húsz évet vizsgáljuk, akkor észrevehet, hogy
felekezeti iskolák nagyobb számban nyíltak a középiskola-
hiányos kistérségekben, különösen a határ menti megyék-
ben. Nagyobb arányban fogadtak be kollégistákat, és ezáltal
olyan településrl származó diákok tanulhattak ott, akik más-
képp nem járhattak volna középiskolába. Ezzel hozzájárultak
a települési hátrányok felszámolásához és a társadalmi stá-
tusból származó egyenltlenségek kiegyenlítéséhez.
­ Azt gondolnánk, azok az iskolák, ahová különböz társa-
dalmi rétegek gyermekei járnak, kevésbé lehetnek sikeresek,
mint egy ,,felkapott" iskola.
­ Egyes kutatók úgy vélik, hogy minél több magas státusú
családból származó gyermek fordul el az iskolaközösség-
ben, vagyis minél több a diplomás, szellemi munkát végz
szül, annál inkább válik fontossá a tanulmányi munka, a dip-
lomaszerzés vágya a többi tanuló körében. Azonban válto-
zásnak vagyunk tanúi. Úgy tnik, a vallásgyakorló családok
gyermekei ,,hasznosabbak" egy iskolának s közösségnek,
mert k kiemelkeden fontosnak tartják a szorgalmas tel-
jesítést, a kitartó iskolai munkát. Ezért más a tanuláshoz, a
munkához való viszony a felekezeti iskolákban. Így történhet
meg, hogy az alacsony státusú szülk gyermekei a felekezeti
iskolában elhiszik magukról, hogy tehetségesek és érdemes
tanulni.
­ Mi kell ahhoz, hogy elhiggyék?
­ Azokban a felekezeti iskolákban, ahol sikerre viszik a hát-
rányos helyzet gyermekeket, két feltétel teljesül. Egyrészt a
tanár ­ mint ember ­ munkájának elismerése, megbecsü-
lése, a tanárok által közvetített értékek elfogadása mind a
gyerekek, mind a szülk által. Másrészt a felekezeti iskolák
számos tanórán kívüli programot kínálnak. Ezek nem olyan
alkalmak, ahol a tanórán elmaradt ismereteket pótolják, ha-
nem ahol kulturális és erkölcsi nevelés folyik, s a tanórán meg
nem mutatkozó képességek is megcsillanhatnak. A diákok
így tanulják meg, hogy nemcsak az számít, hogy ki a jó ma-
tematikából, hanem fontos érték, hogy szépen hegedül, vagy
tud segíteni másokon.
­ Ennyi szükséges? Ha ezen múlna, minden iskola növelné
az iskolán kívüli foglalkozásainak számát.
­ Az eredményekbl világosan látszik, hogy nemcsak az
alkalmak mennyiségén múlik, hanem háromféle hatás adódik
itt össze. Az els, hogy a felekezeti iskolák tanulói ismerik az
iskola értékrendjét és tudják értelmezni azt. A másik, hogy
a felekezeti iskolák diákjai nagyobb aranyában érzik, hogy a
személyes sorsukra figyelnek a tanárok. A harmadik, hogy
akkor tudnak jobban teljesíteni, ha az iskola közösségében
szervesen részt vesznek, s így egymásra fejtenek ki pozitív
ok tatá S éS ne v eLéS
elhitték magukról, hogy tehetségesek
és érdemes tanulni
hatást, ehhez pedig szükségesek a tanórán kívüli foglalkozá-
sok. Így a diákok a felekezeti iskolában a társadalmi hátterük-
höz képest jobban tudnak fejldni.
­ Hogyan látja a felekezetei iskolák jövjét?
­ Az iskolázottság növekszik a társadalomban, s a ma-
gasan kvalifikáltak körében n a vallásos emberek aránya.
Emellett a modern ember a materiális értékek helyett egy-
re inkább a bels értékekre figyel. Sokan felismerik, hogy az
anyagi javak halmozása nem hoz boldogságot. Egyre széle-
sebb társadalmi csoportok gondolják úgy, hogy fontosabb,
ha stabil értékekkel ruházzák fel a gyerekeiket. Fontosabb,
hogy olyan iskolába járassák, ahol közösséghez tartozhatnak
és olyanokkal barátkozhatnak, akiktl nem rosszat tanulnak.
Ma már a gyerekek többsége bejut a felsoktatásba, és ezért
lényegesebb, hogy milyen egyéb értékkel tarisznyázza fel az
iskola a tanulóit. Ha a felekezeti iskola amellett, hogy meg
tudja tartani eddigi értékeit, képes lesz válaszolni ezekre az
igényekre, szinte biztosra vehet, hogy nem fog csökkenni a
felekezeti iskolák iránti érdekldés.
dobos Zita
sajtóreferens
(Tiszántúli Egyházkerület)
felekezeti középiskolák megoszlása a család
vallásossága szerint
Egyönteten vallásos
Vegyes vallásosságú
Inkább nem vallásos