background image
egy H á z éS tár SadaLoM
49
A MAGyAR REFORMáTUS EGyHáZ LAPJA
» kálvincsillag
a temPlomtereK
mVésZeteKet befogadó
leHetségei
A református templomok bels terei-
nek végletes leegyszersítése olyan
korban vált általánossá, amikor a ke-
resztény templomokat színházi díszle-
teket is felülmúló gazdagság és pompa
jellemezte, és a festett képek és fara-
gott szobrok harsánysága, szuggeszti-
vitása ellene fordult a meghitt imádság
és elmélyülés vágyának. Amikor már a
falakon önmagával kezdett el találkozni
az ember, nem az Istennel. Az ettl való
határozott elhatárolódás szükségszer
volt. Az évszázadok folytán azonban
e logikus lépéssel egy idben mintha
túlzásba vittük volna a mvészet kize-
tését templomainkból. Aki egy kicsit is
ért a lélektanhoz, az tudja, hogy ez az
ár valószínleg feleslegesen nagy áldo-
zat, mint minden túlzás általában.
Az építészeti tervezés szerkezetei,

formái, anyagai és színei, arányai ugyan-
is birtokolják a szépség és változatos-
ság lehetségeit, s ebben is gyönyör
példákat teremtettek Magyarországon
a 20. század els harmadában, felé-
ben. Elég, ha Kós Károly, Medgyasszai
István, Szeghalmi Bálint nevét említem
csak, akik az építmvészet és a bel-
sépítészet remekléseivel adtak te ret a
díszítmvészetek sokaságának.
A bels terek és berendezések in-
gerszegénysége, fantáziátlansága sok-
kal inkább bénító, mint felemel hatá-
sú; gyerekek a megmondhatói igazán,
hogy a beszélgetések közötti szemlél-
dés, a vizuális élmény többlete nem el-
terel momentum. Éppen ellenkezleg.
Ha nem így volna, a természeti szép-
ségek sem volnának lelkünk hasznára.
Nem hallottam olyan bibliai forráshely-
rl sem, ahol a szépségnek pejoratív
csengése lenne. Félreértés ne essék.
Nem szándékom reformátoraink böl-
csességét kétségbe vonni. De azt
sem, hogy az egyre felületesebb világ
számára az esztétikum erejét is önként
átadjuk. A tradicionális textilmvészet
például a templomi textilek, terítk vilá-
gában igazi csodákra volt képes, s ez
ma sincs másképp.
Igazán nem pesszimizmus beszél be-
llem akkor, ha azt mondom, hogy
a láthatóan nem bvül kulturális és
mvészeti infrastruktúra ­ különösen a
kisebb településeken ­ nagymértékben
hozzájárul a lelki elsivárosodáshoz és
növeli az Istentl való távolságtartás jel-
legzetes gyakorlatát. Különösen a fiata-
labb generációk világában. Az egyház
számára azonban ez a helyzet hatal-
mas potenciális lehetség arra, hogy a
hiányt a maga eszközeivel és helyszí-
neinek változatos használatával pótolja.
Szükségbl így lehet erény.
Templomról van tehát ismét szó, de
gyülekezeti teremrl is, házi színpadról
is, zenegyakorló és hittanteremrl is,
cserkészszobáról és egyházközségi
gyjteményhelyrl, kézikönyvtárról és
alkalmi büférl, televíziós szobáról, he-
lyi rádióstúdióról (s ne büntess, Isten!)
internetrl... Vagyis a teljes életrl. El-
kerülhetetlen, hogy komplex egyházi
infrastruktúrák ne szülessenek a kö-
zeli-távoli jövben, s ezekben életük
mind több és tartalmasabb kérdésére
kaphassanak hív emberhez méltó vá-
laszokat, akik egymást is igénylik, vagy
éppen egyedül vannak. Ilyen körülmé-
nyek között teljesedhet ki az igazi ön-
tevékenység, a mindennapi hitvallás a
szeretetközösségben. Ahol az imádság
nem a sátoros ünnepek kiváltságos
hónapjaiban hangzik csak el, hanem
felreppen mindig, mint a madár, amikor
tágasságra vágyik. Erre is van már pél-
da épülben. Imádkozzunk sikeréért!
feKete gyÖrgy
belsépítész, professor emeritus,
a Magyar Mvészeti Akadémia elnöke
együtt a temPlomban istennel és egymással
fekete györgy: szlskertek égi madara (2012)