background image
35
A MAgyAr reforMátus egyház lApjA
» Kálvincsillag
képvisel közbenjárásával a Szülföld
Alapból, tehát anyaországi támogatás-
sal megvásárolta és felújíttatta ­ a régi
kemencével és szárítóval ­ a falu egyik
legrégebbi házát, amely ráadásul köz-
vetlenül a templom mellett van. ám
ahogy már több esetben is eltte, mi,
haraszti magyarok nem hagytuk a felújí-
Harasztiban újjászületett a néprajzi múzeum
tást barbárságba átmenni. Magunk ver-
tük le a vakolatot, és a kmvesmester
is magyar ember volt, aki ismerte a régi
épület jellegét. Az ablakokat a várdaróci
Cövek János asztalosmester készítet-
te a régiek rekonstrukciójával. A végén
még a kemencét is felújítottuk, ma már
használjuk. A tetfed, aki lelkesedé-
sünk láttán kedvet kapott, a tetre kiírta
Botond nevét, mert a harasztiak valami
oknál fogva ezt a kis növés, de nagy
harcost tartják süknek, és mivel refor-
mátusok vagyunk, egy kakas is került
az épület tetejére. Arról pedig, hogy a
Baktalórántházi Református Egyház-
község ajándékaként történelmi címe-
rünk ékeskedik a ház oromzatán, senkit
nem zavarva, inkább szemet gyönyör-
ködtetve, nincs is mit mondani, csupán
örülni. Amikor mindez kész volt, csak
ültünk az épület eltt. Bementünk, kijöt-
tünk, és tele volt hálával a szívünk, hogy
az Úristen ezt megadta.
Ekkor kértük meg Gyurkovics Hunor
tanár urat, hogy jöjjön, és rendezze be
a házat úgy, ahogy legjobbnak látja.
Arra a napra fiatal és öreg egyaránt
eljött, és hoztuk a sok régiséget, a
szebbnél szebb darabokat, amelyek-
nek többségérl azt sem tudtuk, mi-
csoda, de a tanár úr és falunk öregjei
elmagyarázták. Az udvar megtelt a sok
régiséggel. Gyurkovics tanár úr zse-
nialitása kibontakozott, ahogy elkezdte
rendezni a háromhelyiséges kis pa-
rasztházat, amely nekünk picinek tnik,
de annak idején az egyik legmódosabb
családi ház volt a faluban.
Négy nap után megtelt a tájház. Most
az asszonyok és ifjú leányzók jöttek,
szorgosan törölgették a tárgyakat, ta-
karítottak. Végül a két kórógyi asszony
összerakta a szövszéket, s még szt-
tek is rajta jó néhány sort. Megható és
felemel volt látni ezeket a szövasz-
szonyokat, akik megfiatalodtak munká-
juk közben. A megnyitó napjára Sebk
Valéria népmvel, számunkra a nép-
mvészet nagymestere elkészítette és
visszahozta a haraszti népviselet egy
titokzatos darabját: a fkött.
Így állt össze a néprajzi gyjtemény,
amely a Gyurkovics Néprajzi Gyjte-
mény nevet kapta, mert ez a család
lelkipásztorában és annak fiában oly
felbecsülhetetlenül sokat adott ennek a
maroknyi református magyarnak, akik
nem alaptalanul olyan nyakasak, kitar-
tóak, hiszen van mit rizniük.
Nem vagyok néprajzkutató, és sarla-
tán sem akarok lenni, de akik eddig itt
jártak és megnézték, a Kárpát-meden-
ce egyik leggazdagabb és legjobban
berendezett néprajzi gyjteményének
látták tájházunkat. ám ennél fonto-
sabb, hogy hittanosaink rendszeresen
lássák ezt az értéket, érezzék a látha-
tatlan, de érzékelhet köteléket, ami ide
köt minket. Talán így jobban látjuk, mi
a kötelességünk, a tárgyakat, értékeket
és embereket, akik ránk bízattak.
sZenn Péter
lelkipásztor
(Haraszti)
ér t ékrzk